|
A hónap műtárgya Tábori életkép az 1849-es szabadságharcból
Ismeretlen művész, 19. század
Vászon, olaj
Az 1851-es dátummal ellátott festmény ránézésre egy "átlagos" festménynek is tűnhet, de kerete mögé kukkantva kiderül, hogy valóságos "audiovizuális berendezéssel" van dolgunk. A festmény hátuljára ugyanis egy kulccsal felhúzható, zenélő szerkezetet szereltek, amellyel több dallamot, például a Rákóczi-indulót, keringőt és toborzónótát is meg lehet szólaltatni.
A festménynek nem ez az egyetlen érdekessége. Az 1851-ben festett kép az 1849-es szabadságharcból jelenít meg egy tábori életképet. A szabadságharc leverése után bécsi műhelyekben születtek ebben a témában festmények, melyek témaválasztásából és ábrázolásából kitűnt, hogy császárhű alkotók készítették. Ez a festmény azonban a festő magyar fél iránt érzett szimpátiájáról árulkodik, márpedig ebben az időszakban ilyen képet rendelni és festeni veszélyes vállalkozásnak számított. Valószínűleg ezzel van összefüggésben, hogy mind a megrendelő, mind az alkotó kiléte ismeretlen. Az SE vagy ES betűkkel jelölt alkotó, ha nem is volt kiemelkedően tehetséges művész, láthatóan képzett festő volt, aki átgondolt koncepció alapján festette meg e képét.
Elképzelhető, hogy konkrét élmény ihlette a festményt, de lehetséges, hogy a honvédgyalogság harctéri szerepléséről akart átfogó képet adni, netán a szabadságharc egy résztvevője kérte fel a kép megfestésére, vagy a megrendelő szabadságharcban elhunyt hozzátartozójának állít emléket. Átlósan rendezett kompozíciója a tábor életét két hadmozdulat között ábrázolja, amelyekre az őrszemektől útbaigazítást kérő futárok utalnak. Ezek a hírvivők a Radetzky-huszárokkal azonosíthatók. A másik rész három csoportra osztható, a térképet segédtisztjével tanulmányozó parancsnok mellett egy dobos felszerelése látható, akinek halálos sebesülését jeleníti meg a középső csoport egyik katonája. A markotányosnő sátránál már a veszteségeket pótolják, és újoncokat soroznak be.
A festmény május 30-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Örök megújulás című időszaki kiállításában. |
| |
 |
| |  |
|
| Tábori életkép az 1849-es szabadságharcból |
|
|