|
Árpád-kor
1. terem
A terem a magyar királyság első háromszáz évét (1000-1301), az
Árpád-házi királyok korát mutatja be. A korszak jelentős uralkodóihoz,
az államalapító Szent Istvánhoz, Szent Lászlóhoz, III. és IV. Bélához
több kiállított műtárgy is köthető. Közülük talán nem a leglátványosabbak,
de történeti jelentőségüket tekintve legfontosabbak III. Béla halotti
jelvényei. A tárlat a megszilárduló feudális társadalom rétegeinek
(világi és egyházi arisztokrácia, katonaság, parasztság), valamint
a kialakuló városok, és a tatárjárás után betelepülő kunok tárgyi
emlékeit is bemutatja.
Érdekességek
| |
Az Árpád-kori magyar városok kialakulásában nagy szerepük
volt a "latinoknak", az Itáliából, Franciaországból,
flamand és vallon területekről betelepült kereskedőknek, kézműveseknek |
| |
Az ember (női-, férfifej, vadász, kentaur) vagy állat (ló,
oroszlán griff) alakú bronzból öntött víztartó edényeket (aquamaniléket)
kezdetben a szent mise során kézmosásra használták, később azonban
a világi arisztokrácia körében is népszerűvé vált. |
| |
A világon egyedülálló, a bizánci császári udvarban készült
Monomachosz-koronát a véletlen hozta napvilágra. A 11. század
második felében dúlt hatalmi harcok során földberejtett koronát
1860-ban eke szántotta ki Nyitraivánka (ma Szlovákia) határában. |
|
|
|