Kiállítások > Állandó kiállítások > Magyarország története > Széchenyi István és kora (reformkor)

     
  Magyarország története az államalapítástól 1990-ig - Középkor
Magyarország története az államalapítástól 1990-ig - Újkor, legújabbkor
A Rákóczi-szabadságharc kora
Magyarország a XVIII. században
Széchenyi István és kora (reformkor)
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kora
Művelődés és nemzettudat a XVIII. század végén és a XIX. század első felében.
Tűrés, kiegyezés és fellendülés (XIX.sz. második fele)
Oktatás, tudomány és kultúra a századvégen
A boldog békeidőktől a Monarchia összeomlásáig
Trianoni Magyarország a kormányzóválasztás-tól az utolsó békeévig (1920-38)
A revíziós sikerektől az ország német és szovjet megszállásáig (1938-1945)
A kommunista rendszer kiépülése és összeomlása (1945-1990)
Tudós magyarok, akik a XX. századot csinálták
Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 - Kr .u. 804-ig
A Koronázási Palást
MKözépkori és kora újkori kőtár
Lapidárium - Római kőtár

Széchenyi István és kora (reformkor)

11. terem

A reformkor politikai eseményeihez kapcsolódó dokumentumok mellett a legjelentősebb személyiségek - Széchenyi István, Metternich kancellár, I. Ferenc, József nádor - tárgyi emlékei, festményei adnak hű képet a XIX. század első feléről. Nyomon követhetjük Széchenyi modernizációs törekvéseit, középpontban a reformkor jelképévé vált Lánchíd építésével, valamint a reform országgyűlések tevékenységét. A kor nemesi életmódját tükrözi a kiállított szalongarnitúra, az összképet egy férfi nemesi viselet teszi még gazdagabbá.

Érdekességek:

  A Lánchíd 1842-es alapkőletételét Barabás Miklós csak 22 évvel később örökítette meg. A festmény alatti vitrinben elhelyezett rajz segít felismerni az ábrázolt személyeket.
  A nádori tisztet betöltő József, Habsburg főherceg bátyjával, I. Ferenc császárral és királlyal szemben is a magyar érdekeket képviselte. A Magyar Nemzeti Múzeum ügyének pártolásában is kiemelkedő szerepet vállalt.

 

 
   
A Lánchíd alapkőletételénél használt dísz-vakolókanál
 
 
  © 2005 Magyar Nemzeti Múzeum
Impresszum